A Google Googles új technológiájának lényege, hogy a befényképezett szöveget a mobilunk lefordítja.
Szerintem ez egy elég érdekes ötlet és nem nagyon hiszem, hogy magyar nyelven ez tökéletesen kivitelezhető lenne. Elég, ha csak a szójátékokra, rengeteg szinonímára vagy az azonos alakú szavakra gondolunk. A magyar nyelv gazdagsága ebben az esetben a Googles sikerének a gátja lehet. Vagy gondoljunk a tükör fordításokra... Nagyon vicces dolgok is kisülhetnek belőle. (Csak egy nagyon egyszerű példa: amikor angolt kezdtem tanulni, megtanultuk a 'fine' szó jelentését, ugye alapesetben: finom. Na, következő órán jött a mondat: I'm fine. Hát..., nem nagyon tudtam akkor még angolul... )
Nem fűzök hozzá nagy reményeket, hogy ez hazánkban is tökéletesen működni fog, de mindenesetre érdeklődéssel várom a fejleményeket.
Vajon meghódítja a világot a Google új fejlesztése?
2010. február idusa előtt a Google piacra dobta legújabb csodáját, amely erősen hasonlít a Facebook vagy a Twitter által nyújtott szolgáltatásokra.
Rengeteg hiba
A fejlesztők nem tudom, hogy gondolták, de amit ők újításnak szántak, az lett a Zümm legnagyobb hátránya: a felhasználó nem maga építi ki a kapcsolatrendszerét, hanem az oldal önmaga generálja a kapcsolatokat azáltal, hogy kivel levelezünk a leggyakrabban. Ez szerintem óriási hiba. Én magam nem feltétlenül szeretném, ha a tanszékünkön tanító bármelyik tanár azt látná óhatatlanul, hogy én mit követtem el a hétvégén, vagy mit ökörködöm az ismerőseimmel, csak mert párszor kapott tőlem levelet és a Zümm összekötötött minket.
Ezenkívül jelenleg még számos hibája is van. Többek között, hogy a különböző tartalomtípusok nem válogathatóak szét, pedig arra már a Google Reader is képes. Ezenkívül a tartalmakat sem lehet továbbosztani. Aki pedig a Google Reader-en aktív, az aktív lesz a Google Buzz-on, anélkül, hogy akár egyszer is használná.
Google Zümm vs. Facebook Ha valaki a Facebook-ot használja, nem érti, hogy neki mi újat is tud nyújtani a Google Zümm, amikor messze lemarad az az interaktivitás területén a Facebookhoz képest. Pedig nagy a harc a Google és a Facebook között, minél több tartalmat fogyasztunk, minél több információt találunk meg a Facebook segítségével, annál rosszabb lesz a Google-nak.
Személyes véleményem az egészről az, hogy szerintem mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy kit vesz fel partnernek és kit nem, nem pedig egy programnak, ami a levelezések alapján próbálja ezt eldönteni. Ha valaki nem elég szemfüles, elég rosszul jöhet ki a dologból, ha nem figyel, hogy ki is tartozik az ismerősei közé. Az én első lépésem, ahogy megláttam a Buzz-t, rögtön letiltottam.
A PleaseRobMe szájt a veszélyekre hívja fel a figyelmet
Az oldal készítői maguk is támogatják a helyzetmeghatározós dolgokat, de jelen esetben a veszélyekre kívánják felhívni a figyelmet: ha például közöljük ország-világgal, hogy éppen most nem vagyunk otthon, az a betörni vágyóknak is kiváló tipp lehet. (bár elég bátor, aki facebookon vagy twitterren közzétett bejegyzés alapján indul el rabolni. :) )
Nem biztos, hogy veszélytelen Az én véleményem szerint, nem kell ahhoz kiírnunk semmilyen közösségi portálra, hogy éppen hol vagyunk, ha valaki be akar törni hozzánk. Az épeszű rabló (már ha van ilyen) úgysem hirtelen megy betörni, hanem előtte kifigyeli a helyet, és felkészül a siker érdekében minden eshetőségre. (legalábbis a filmekben a jobbak így szokták.)
Az viszont kétségtelen, hogy az internet és a real-time online információáramlás rengeteg veszélyt rejt és nem elképzelhetetlen, hogy valaki kedvet kapjon betörni, ha azt látja, hogy valamelyik gazdag ismerőse épp külföldön tartózkodik jó hosszú ideig.
Zárszóként azt mondanám, hogy mindenki jól gondolja meg, hogy mit tesz közzé saját magáról az interneten, nehogy később bármelyik adatával valaki visszaéljen.
